Nagy, nemzetközi események – másfelé evezünk, de mégis egy hajóban utazunk?

Image

Mi a közös egy nemzetközi kongresszusban, egy sporteseményben és egy kulturális fesztiválban? Egyáltalán mennyire összehasonlítható a három, látszatra teljesen eltérő terület? Mitől számít valami nemzetközi eseménynek? Rendezhető ilyen vidéken is vagy mindez csak Budapesten életképes? A Budapest Showcase Hub keretein belül megrendezett második Rendezvény MeetUpon a nagy nemzetközi rendezvényekről beszélgettünk Becsei Gabriellával (szövetségi sales manager, Hungarian Convention Bureau), Kádár Tamással (cégvezető, Sziget Fesztivál) és Szántó Dáviddal (FINA nemzetközi versenyrendezési és kommunikációs vezető; FINA, LEN nemzetközi kapcsolattartó, Magyar Úszó Szövetség).

Mivel a Budapest Showcase Hub célja, hogy összehozza a kelet-európai régió szereplőit és előadóit, a harmadik Rendezvény MeetUp fókuszába is ezúttal a nemzetközi események kerültek. Magyarország – és azon belül főként Budapest – rengeteg olyan rendezvénynek ad otthont minden évben, amely nagyszámú külföldi közönséget is vonz. Legyen szó például a foci EB mérkőzésekről, az úszó világbajnokságról, a Forma1-ről, a Sziget fesztiválról vagy éppen egy-egy szakmai réteget vonzó kongresszusról vagy konferenciáról. De mitől számít egy esemény nemzetközinek? Nemzetközivé válik-e valami csak azért, mert vannak külföldi résztvevői is – mint például, ha egy-egy fesztiválra bevonz határon túli magyarokat is vagy éppen itt járó turistákat – vagy csak egy bizonyos százalék felett lehet annak nevezni?

Mint kiderült, a kongresszusoknál azok számítanak nemzetközi rendezvényeknek, ahol a résztvevők legalább 30%-a, minimum három különböző országból érkezik, míg az üzleti eseményeknél általában nincsenek ilyen szabályok. Gabriella a Hungarian Convention Burau szövetségi sales menedzsereként egy meglehetősen sajátos szegmenst képvisel, az ő feladatuk Magyarországot kiajánlani a különféle nemzetközi, üzleti eseményekhez, azaz nem csak a közönség, de általában maguk a szervezők is más országból érkeznek, és az igényeiknek megfelelően választanak desztinációt.

Image

A Sziget ma már Európa „legnemzetközibb” zenei fesztiváljának számít, itt vannak a legnagyobb százalékban külföldi érdeklődők. A nemzetközivé válás azonban – ahogy Tamás meséli – nem egy döntés volt, kezdetben inkább véletlenszerűen alakult így. A történet szerint 15-17 évvel ezelőtt jelentkezett náluk egy holland fiatal srác, hogy szívesen árulna hazájában is jegyeket, csak mert szereti a fesztivált. Végül vásárolt 100 jegyet a következő évre, majd májusban már kopogtatott, hogy szüksége lenne még többre, mert mind elkelt. Valahogy így indult a Sziget nemzetközivé válása, és manapság már 30 országban promótálják a fesztivált. A hollandok egyébként a mai napig szívesen és sokan látogatják a fesztivált.

A sportesemények rendezése merőben eltér az előző kettő gyakorlattól: itt a különféle nemzetközi versenyek szervezésére a kormánynak kell benyújtania a pályázatot, a kezdeményezés azonban az adott sportszervezettől érkezik. Az ő feladatuk így meggyőzni a kormányt, hogy miért jó a gazdaságnak és az embereknek, ha nálunk rendezik meg az adott versenyt. Emellett szükségük van még a helyszínt adó város beleegyezésére és a közvetítési jogokra is. Dávid elmondta, hogy a sportesemények kapcsán egyébként az ország jó eséllyel pályázik a különféle bajnokságok rendezésére annak köszönhetően, hogy szervezés terén kiemelkedőek vagyunk. Ennek is köszönhető, hogy a Magyar Úszó Szövetséggel is szép sikereket értek el.

A nemzetközi rendezvények vonzására hazánkba látogató külföldi vendégekkel kapcsolatban pedig az sem elhanyagolható, hogy a belépőjegyeken kívül költenek még szállásra, étkezésre, közlekedésre, ajándéktárgyakra, és általában több napot is maradnak a rendezvény előtt-után, várost nézni.
Emellett a sportesemények kapcsán – ahogy Dávid mesélte –, az adott sportág rajongói mindig könnyen mozdulnak, ha kedvenc sportjukról van szó, és sokat is költenek. Azaz elsősorban nem azon múlik egy sportesemény jövedelmezősége, hogy mennyien vesznek részt azon, vagy hogy hol van helyszín, hanem hogy mennyi embert vonz az adott sportág. Példaként hozta a 2023-as atlétikai világbajnokságot, ami valószínűleg a külföldiek körében népszerűbb lesz, mint a hazai közönségnek, hiszen itthon az atlétika nem egy különösen felkapott sportág, az úszással ellentétben. Ennek volt köszönhető, hogy a 2017-es úszó-világbajnokságra 90%-ban magyarok vették meg a jegyeket. Persze, a sporttal alapvetően – Dávid elmondása szerint – egyszerűbb feladatuk van abban a tekintetben, hogy a kormány a koronavírus-járvány előtt is kb. 80%-os anyagi támogatásban részesítette ezeket a rendezvényeket, míg ez a szám a járvány alatt akár a 99%-ot is elérte. A pandémia miatt sok sportesemény is törlésre vagy halasztásra került, vagy közönség nélkül tartották meg, ami azt jelentette, hogy nem számolhattak sem jegybevétellel, sem marketing költésekkel – viszont állami segítségével így is meg tudták őket tartani.

Image

A sportesemények terén egyébként nagy újításnak számított, hogy egyfajta mesterséges buborékot létrehozva szervezték meg őket – ahogy például az idei tokiói olimpiát is – , ami azt jelentette, hogy a sportolókat és a rendezvényen dolgozókat mindig busz szállította a szállodától a helyszínekhez, azaz nem mehettek el más helyekre és nem találkozhattak a buborékon kívüli emberekkel, valamint rendszeresen tesztelték is őket. A másik nehézség a rendezésben az úgynevezett „sport presentationök” – a sportolók bemutatása a nézőknek – látványossá tétele volt, hogy azok a képernyők mögött ülő közönség számára is kellően figyelemfelkeltők és érdekesek legyenek. Dávid úgy látja egyébként, hogy ez a jövőben is velük maradhat.

Nem úgy, mint az online koncertek. A járvány kirobbanása az élőzenei szektort is egyből megfagyasztotta és hiába volt rengeteg próbálkozás a koncertek online térbe való áthelyezésére az egyszerű „kanapéfellépésektől” kezdve, a valóban látványos, megrendezett színpadi show-kig. A Glastonbury fesztivál példája is jól mutatja, hogy az online megoldások nem monetizálhatók jól, a közönség egyszerűen az élő koncertekre, találkozásokra vágyik. Ugyanakkor marketing szempontból sok új ötletet tanulhattak a zeneiparban is – véli Tamás. Ami viszont mindenképp nagy tanulságul szolgált, hogy a válság során mennyire össze tudnak tartani a sokszor ellenkező oldalon álló felek is, realizálva, hogy egy hajóban eveznek, amit nem hagyhatnak elsüllyedni. Erre szükség is volt, hiszen a sporttal ellentétben a hazai zeneipar nem igazán számíthatott anyagi támogatásra az államtól. Sokan hagyták el addigi munkájukat, klubok szűntek meg, adósságokat halmoztak fel – éppen ezért lett volna és lenne szüksége a zeneiparnak is állami segítségre Tamás szerint. 2021 nyara hiába volt az újraindulás időszaka, a 2019-es eseményeknek csupán a 30%-át tudták megszervezni. Így akinek volt 20-30 koncertje átlagosan egy szezonban, az idén csupán 10-zel számolhatott. Ez a bevételkiesés pedig nemcsak a zenészeket, hanem a teljes szektort érintette a szervezőktől a technikai stábig. A nemzetközi közönséget vonzó nagyfesztiválokat nem is rendezték meg idén, a nyári fesztiválok főként helyi közönséggel működtek.

Image

Az üzleti események is jelentősen megérezték a járvány hatását: ezek is azonnal leálltak, a stábok pedig csak lassan térhettek vissza a szervezéshez. Itt is igaz volt, ami a zeneiparban: sok volt a pályaelhagyó, cégek mentek csődbe, illetve sok esetben tolódtak a rendezvények. Azonban az üzleti szektorban ahogy megállt a offline világ márciusban, kinyílt az online. Gabriella elmondása szerint ez annyira nem új dolog a MICE eseményeket illetően, de az ilyen léptékű online átállás itt is újdonság volt. Úgy látja egyébként, hogy az emberek ezeken az eseményeken is elsősorban a személyes kapcsolatokért vesznek részt, igénylik a személyes jelenlétet. Ugyanakkor a hibrid – félig online, félig élő – események is egyre fontosabbá váltak, és valószínűleg velünk is maradnak. Ezeknek a változásoknak köszönhetően sok cég visszavágta az utazásra fordítható büdzséjét is.

Image

Arra a kérdésre is kerestük a választ a panelisták segítségével, hogy mennyire vagyunk versenyképesek, ha nemzetközi eseményekről van szó? Mennyire vonzó Budapest a szervezők és mennyire a látogatók szemében?
A sport terén Dávid úgy véli, hogy nagyon is, hiszen a professzionális szervezés és kormányzati támogatás miatt kedvelt célállomásnak számítunk. Emellett ami az úszást illeti már többszörösen bizonyítottak, tudják mire lehet itt számítani, hogyan dolgozik a csapat. A mottójuk, hogy sportolóbarátnak kell lenni, mert ha a sportoló boldog, akkor mindenki az – ez a hozzáállás pedig érthetően népszerű.

A Sziget is jól áll, ami a nemzetközi terepet illeti. Sokan szeretik a fesztivált, ugyanakkor a magas ÁFA-kulcs miatt nagyon drágának számít, ezért nehezen tart lépést a szomszédos országok zenei fesztiváljaival, ahol jelentősen kisebb mind a szervezést, mind a belépőjegyeket terhelő ÁFA mértéke. Ez azt is hozza magával, hogy a külföldi szervezőknek a fellépők megnyerése terén a Szigettel szemben versenyelőnyük van. A Sziget jó hírét viszont bármikor latba vethetik. Tamás mindenesetre üdvözölné, ha a Sziget és Budapest mellé más szereplők és helyszínek is felkerülnének az európai zenei térképre, amihez véleménye szerint kulcsfontosságú a magas adókötelezettség enyhítése.

A MICE rendezvények terén jelenleg a 7. legnépszerűbb desztinációnak számít Budapest, köszönhetően a kiváló elhelyezkedésének és könnyű megközelíthetőségének. Gabriella jó jelnek tartja, hogy bár a kelet-európai térséget még nem nagyon fedezték még fel az üzleti szervezők és utazók, Budapest továbbra is felkapott úti célja az ilyen rendezvényeknek. Fontos szempont a megközelíthetőség és elhelyezkedés mellett a szállásokkal és rendezvényhelyszínekkel való ellátottság, de Budapest ezeken a területeken is jól teljesít. A legnagyobb versenytársunk pedig Bécs.

Image

Abban azonban mindhárman egyetértettek, hogy Budapesten kívül, Magyarországon máshol még nem igazán reális, hogy nagyobb szabású, nemzetközi eseményt szervezzenek. Hiány van helyszínekből, szálláshelyekből és a közlekedés is nehézkes, nehéz megszervezni egyszerre több ezer ember mozgatását. Noha Debrecenben sok potenciál lehet a reptérnek köszönhetően.
Abban is egyetértettek, hogy a nemzetközi rendezvények külföldi közönsége lényegesen többet költ, mint egy átlagos turista, és jellemző, hogy vagy már eleve családdal érkezik –gyakori ez például a sporteseményeknél –, vagy később visszatér családtagokkal, barátokkal.