Fenntartható rendezvények – reális jövőkép vagy idealista álom?

Image

Mitől számít egy rendezvény fenntarthatónak? Hogyan lehet csökkenteni egy-egy ezreket, százezreket vonzó esemény ökológiai lábnyomát? Első Rendezvény MeetUp-unkon erről beszélgettünk három teljesen eltérő területről érkező szakemberrel: Cziffra Boglárkával, az NSÜ kommunikációs és rendezvényszervezési és az UEFA EURO 2020 kísérőrendezvényeinek stratégiai igazgatójával, Dominus Ákossal, aki a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere, az EKF fenntarthatósági tanácsadója és aki már 2003-ban felkarolta a fesztiválok zöldítésének ügyét, és Pécsi Szabolccsal, aki HighVibes Events vezetőjeként a kifejezetten fenntartható rendezvények szervezéséért felel.
PET-palackos üdítők, eldobható sátrak, egyszer használatos műanyag evőeszközök, fellépők reptetése, haszontalan reklámanyagok. Csak néhány példa azokra az akut problémákra, amikre a rendezvényszakmának – szektortól függetlenül – megoldást kell találnia a könyezettudatosság és a fenntarthatóság jegyében. Az üzleti, a sport és a kulturális rendezvények szervezői nap, mint nap szembesülnek a fentiekhez hasonló kihívásokkal.

Image

Abban mindhárom megszólaló már a legelején egyetértett, hogy az, hogy mennyire tud zöld lenni egy adott esemény a helyi szervezők érzékenységén múlik elsősorban. Ahogy Boglárka fogalmazott, a sportrendezvények kapcsán sokszor könnyebb dolguk van, mert konkrét ajánlásokkal dolgoznak, de ez nem mondható el egységesen az összes sportrendezvényről és az EB mérkőzések során is sok múlott azon, hogy ők, mint helyi csapat, hogyan viszonyultak a témához.

Pozitívumként mesélte például, hogy a szurkolói zóna egy hónapos működése alatt az ott dolgozók saját kulacsot kaptak és vízautomatát használtak. Ez a 30 nap alatt, naponta 400 dolgozóval számolva közel 36-38 ezer műanyag ásványvizes palackot jelentett volna, így viszont ki tudták váltani egy kulaccsal és a felállított automatákkal. Szerencsére az ilyen együttműködésre a szponzorok is nyitottak voltak, de ahogy a későbbiekben a beszélgetésen felmerült, még mindig sok múlik a különböző kereskedelmi érdekeken. Például a brand érdek miatt egy-egy UEFA-mérkőzés után nem hasznosíthatják újra a molinókat, ezzel hulladékot generálva, míg más rendezvények már kifejezetten ezekből készített táskákat árusítanak ajándéktárgyként.

Szabolcs cége minden üzleti típusú rendezvényüknél igyekszik mérlegelni, végigkövetni a felhasznált anyag útját és aszerint dönteni, hogy mit alkalmazzanak egy-egy rendezvénynél. Tapasztalata szerint egyébként a megrendelők nyitottak a környezetbarát ötletekre – azokra is, amik nem feltétlen látványosak kifelé – azonban nem mindenkin lehet átvinni az összes zöld kezdeményezést, de igyekeznek terelgetni őket. Például a céges rendezvényeken gyakran használnak új szőnyeget a dekorációhoz, ami utána a szemetesben végezné, ők azonban inkább utánajárnak és keresnek egy olyan helyet, akiknek el lehet később adományozni. Szerencsére egyre több üzleti eseménynél mondanak le a cégek a szóróanyagok, különféle egyszerhasználatos promóciós termékek szórásáról is. Boglárka és Ákos is ezt tapasztalták. Szerintük a nagy márkák is egyre inkább gondolkoznak abban, hogy tárgyak helyett inkább élményekkel és szolgáltatásokkal lepik meg az általuk támogatott rendezvények résztvevőit.

A fesztiválokon is gyakran szeretnének a cégek különféle ajándéktárgyakkal a látogatók kedvében járni. Ákos elmondása szerint a Sziget például tavaly döntött úgy, hogy csak olyan ajándéktárgyakat adhatnak, amelyek nem egyedileg csomagoltak és később is hasznosíthatóak, azaz nem válnak azonnal szemétté.

Re-pohár – zöld lelkiismeret vs. kereskedelmi érdek
A beszélgetés során a hulladéktermelés végig hangsúlyos téma volt, ezzel összefüggésben pedig visszaértően felmerült a re-poharak kérdésköre is. Mindhárom résztvevő egyetértett abban, hogy csakis akkor működik jól a rendszer, ha a poharak visszaválthatóak. Sokszor sajnos ebben az esetben is a kereskedelmi érdeket támogató rossz modellek érvényesülnek inkább, amik szem elől tévesztik a környezettudatossági célt: a szemléletváltást. Ehelyett ajándéktárgyat vagy szemetet csinálnak a re-poharakból. Az üzleti rendezvényeken is gyakran felmerül a re-poharak ötlete - ahogy Szabolcs mesélte -, ilyenkor igyekeznek meggyőzni a szervezőket arról, hogy logózott, dátumozott, vagyis egy alkalomra készültet ne készíttessenek, inkább béreljenek. Sok eseménynél azonban remekül működik a porcelán használat is – amely ugye nem jár plusz hulladéktermeléssel.

A re-pohár használattal kapcsolatban a Covid19-járvánnyal bejött az egészségvédelmi szempont, amivel összefüggésben felmerült az újabb kérdés, miszerint mennyire lehet biztosítani ezeknek a poharaknak a fertőtlenítését. Mint Boglárka mesélte, ez náluk is fontos kérdés volt az UEFA EURO meccsek előtt, de végül szerencsére sikerült ezek biztonságos bevezetése.

Sokak félelme volt egyébként, hogy a koronavírus miatt visszatérünk majd a „régi vágányra”, de szerencsére Ákos szerint a szemléletváltás ezen a fronton már megtörtént, nem volt igény a visszalépésre, sok fiatal keresi még mindig a környezettudatos megoldásokat, ezzel pedig a rendezvények, cégek is „rákényszerülnek” az ilyen irányú fejlődésre.

Image

A jövő a fiatalok kezében?

A Sziget kapcsán érkezett visszajelzésekből világosan látszik, hogy a fesztivállátogatók többségénél szempont, hogy a fesztivál mennyire környezettudatos, ez képes befolyásolni a jegyvásárlást is- véli Ákos. Mivel sok európai fesztiválnál hasonló a fellépők névsora, hosszútávon úgy gondolja, a zöld szemlélet versenyelőnyt is jelenthet egy-egy eseménynél. Mindannyian egyetértettek abban, hogy a rendezvényipar leköveti a lakossági igényeket.

Ahogy rámutattak azonban, amellett, hogy szervezőként figyelnek a műanyagok minimalizálására és a hulladékgazdálkodásra, olyan megoldásokkal tehetnek sokat a fenntarthatóbb működésért, mint például, hogy milyen helyszínre szervezik az adott eseményt. A helyszínválasztás már befolyásolja a résztvevőket, hogy mivel érkezzenek: az autóval nehezen, de tömegközlekedéssel jól megközelíthető helyek esetében kisebb lesz a rendezvény karbonlábnyoma. Más esetben, például céges rendezvényeknél a szervezők különféle jutalmakkal motiválhatják a résztvevőket, hogy telekocsikkal álljanak össze, vagy vonattal utazzanak.

Sajnos azonban sok esetben ez még nem, vagy csak nehezen kivitelezhető. Például a Giro d’Italia versenyzői nem tudják másként, csak teherautóval mozgatni a felszereléseket, de a szervezők javíthatnak a helyzeten azzal, ha a depót a város szélére helyezik. Ez turnézó zenekaroknál és fesztiváloknál is létező probléma, a karbonkibocsátás nagyobb része ugyanis a közlekedéshez köthető. A Sziget ennek csökkentésére kezdeményezte külön fesztiválvonatok indítását is, ez a hollandoknál például kifejezetten népszerű volt. (Kiderült, hogy ők az UEFA EURO focimeccsekre is közös szurkolói buszokkal érkeztek.) Azonban a vonatközlekedés jelenleg nagyon drága és nehézkes, így ez még a jövő kihívása. Az üzleti eseményeknél azonban úgy látszik, hogy a koronavírus miatt kialakult kényszermegoldás a jövőben is velünk maradhat, azaz már nem feltétlen kell egy előadónak végigrepülnie a fél világot egy rövid előadás erejéig, hanem online is bekapcsolódhat.

Image

Zárásként mindhárom vendég egyetértett abban, hogy noha az egyre több, készülő ajánlás is fontos segítség, de hosszútávon a progresszív jogszabályok hozhatnak valós változást az iparágban.

A következő Rendezvény MeetUp témája a Magyarországon megrendezésre kerülő nagy nemzetközi események lesznek, ezúttal is az üzleti-ismeretterjesztő, a kulturális és a sportrendezvények felől körbejárva. A beszélgetés angol nyelven, a Budapest Showcase Hub keretein belül valósul meg, október 22-én. A vendégeink Békefi Anna (Budapest Convention Bureau), Kádár Tamás (Sziget Festival) és Rózsa Iván (NSÜ) lesznek.